Hogyan beszélgessünk - gyereknyelv

A szógyűjtés után nálunk a következő lépés volt a "gyereknyelv" felhasználása. Amikor a gyermek elkezd beszélni az anyanyelvén, és egy-egy szót mond, akkor a legtöbbünk önkéntelenül is mondatba foglalja azt  a szót, így tanítjuk ösztönösen beszélni a gyerekeinket. Lássunk egy példát. Cica (sok gyermek első szava) számtalan mondatba foglalásra ad lehetőséget : Milyen aranyos cica. Szereted a cicát? Mit mond a cica? Miau. Nézd csak, mosakszik/elszaladt a cica. És így tovább, kinek mi jut eszébe spontán módon.
Ugyanígy , ha  a gyerek megnevezi az adott dolgot angolul, de akkor is ha még csak  hallotta tőled az adott szót angolul,  ő maga viszont még nem mondja, érdemes kipróbálni ezt a módszer, mert már könnyebben el fogja fogadni a ezt a fajta kezdeményezést.
Természetesen ha már akkor elkezdesz hozzá beszélni, amikor ő még nem beszéli az anyanyelvét, tehát úgy 1.5 -2 éves kora előtt, akkor ezeket a lépcsőfokokat nem kell betartani (szógyűjtés - gyereknyelv), hiszen teljesen spontán módon , az anyanyelv elsajátításával párhuzamosan és hasonlóan fog alakulni az angolozás folyamata is. Mi viszont két éves kora után kezdtünk angolozni, ezért szükség volt erre a fokozatosságra.

Hogyan beszélgessünk - hide and seek

Ha a gyermek már tudja egy két tárgy elnevezését, érdemes játszani vele a következő játékot. Eldugjuk a tárgyat, amit már ismer angolul, pl. a kedvenc plüsscicáját, és neki kell megkeresnie. Ezzel bevezethetünk egy újabb kérdést a már ismert "What's this?" után , mégpedig a Where kezdetűt. Where is the cat? Try to find the cat. A gyerekek nagyon szeretik ezt a játékot magyarul is. Fontos,hogy amíg kicsi, vagy ha még nem játszottunk ilyet vele, úgy dugjuk el a tárgyat , hogy könnyen megtalálja.
A szerepcserét, vagyis , hogy ő rejti el  a tárgyat, és neked kell megkeresni kifejezetten élvezni fogja. Itt is szerepe lehet az angolnak, hiszen magad is felteheted  a kérdést miközben keresed a cicát Where is the cat? Where are you, cat?
Két-három játék után már maga is fogja használni a kérdést.

Tovább lehet fejleszteni a játékot. Én amikor keresem az eldugott állatkát, általában ilyen kérdéseket teszek fel: Where are you, cat? Are you under the table? On the shelf? 
A szókincsbővítés egyik természetes módja a fenti példa. Az már ízlés kérdése, hogy megszólítod-e tárgyat, vagy nem. Nyilván egy plüssállat a gyerek számára élő, tehát meg lehet szólítani, egy tárgy, pl. egy műanyagpohár, vagy egy könyv, nem érdemli ki ezt a megtiszteltetést:). Ilyenkor természetesen így lehet kérdezni: Where is the mug? Is it under the bed? In the toybox?

hogyan beszélgessünk - séta közben

Ha a szógyűjtés már megszokottá vált számotokra, érdemes ezt az otthonotokon kívül az utcára is kiterjeszteni. Nálunk nagyon bevált a  séta közbeni szógyűjtés. Előre felkészülni erre sem túl nehéz, hiszen ismered a szokásos sétaútvonalaitokat. Érdemes leülni, és egy szólistát készíteni  , gondolatban végigjárva az utat.
Ha pedig valamit nem tudsz megmondani, még mindig megnézhetitek közösen a szótárban a séta után. A lányom kifejezetten szeret "szótárazni".

Hogyan beszélgessünk - What's this?

Az anyanyelvüket éppen elsajátító gyerek lelkes szógyűjtők. Napjában többször felteszik a kérdést "Mi ez?", vagy csak rámutatnak a tárgyakra, azt várják tőlünk, hogy nevezzük meg azokat. Vagy éppen "vizsgáztatnak", tudjuk-e mi a tárgy nevét, szeretnék visszahallani a már ismert szót. Miért ne használnánk fel ezt a hajtóerőt, ösztönt az angolozáshoz is.
Nevezzük meg a környezetében levő tárgyakat angolul. Ha már beszél az anyanyelvén, akkor lehet, hogy tiltakozni fog, ilyenkor a játék közbeni angolozással érdemes kezdeni, és ha már ott elfogadta a másik nyelvet,  lehet próbálkozni  újra a "szógyűjtéssel". Ez történt nálunk is. Erről egy másik bejegyzésben már írtam.
Én először csupán  megneveztem a dolgokat. Később kezdtem el kérdezni, és mondatban válaszolni (What's this? It's a spoon.) Fontos, hogy ne várjuk el, hogy megismételje. Lehet, hogy azonnal megismétli, lehet, hogy akár két nap elteltével fog rámutatni a tárgyra, és megnevezni angolul, lehet hogy egyáltalán nem. Az, hogy miért tetszik egy szó - vagyis miért hajlandó a gyerek megnevezni az adott tárgyat angolul, sok mindentől függ. Például, hogy tetszik-e neki a szó hangalakja (nálunk  a minél viccesebb, furcsább -  vagyis a magyartól eltérő szavak voltak kezdetben a kedvencek).
Ne keseredjünk el ha eleinte egyáltalán nem reagál, úgy tesz mintha nem is hallana. És főként ne próbáljuk rávenni, hogy azonnal elismételje a szót, vagyis ne erőltessük , várjuk meg míg ő maga kedvet érez hozzá, előbb-utóbb úgy is utánozni fog téged. Először el kell fogadnia téged angolul beszélőként is, és meg kell értenie, hogy is kell "játszani ezt az új játékot". Ha kitartasz, egy idő után még a kérdést is használni fogja, hogy megtudja tőled azoknak a dolgoknak  a nevét, amelyekre kíváncsi.
Mivel nem biztos, hogy a háztartásodban, környezetben előforduló tárgyak neveit mind fejből tudod , érdemes kikeresni a szótárból,  kiírni cetlikre a szavakat,és  ráragasztgatni őket a tárgyakra  (persze amire lehet:)).

Játék, avagy hogyan kezdtünk el beszélgetni...

A lányommal a mondókázás után/mellett elkezdtünk szókártyázni, angol gyerekkönyveket olvasgatni, videókat nézni, de ha angolul kezdtem hozzá beszélni, az nagyon nem tetszett neki. Valószínűleg a magyarról angolra váltás okozott neki problémát. Sokáig gondolkodtam, hogy vajon melyik napszakban, vagy milyen tevékenység közben angolozzunk, lehetőleg mindig ugyanakkor, ahogy tanácsolják. Hát ez sem vált be. Aztán játék (dominó, memória(persze fölfelé néző lapokkal), és egyéb párosítók, ki nevet a végén, puzzle-ok stb) közben elkezdtem a játékkal kapcsolatos kifejezéseket használni ( pl. It's your turn. Cast the dice.please. Where is the ....? Give it to me, please. Show it to me. You can take any card. It's next to the lion. You're the winner. You found it. You did it. Well done. ) és így elfogadta az angol beszédet, először csak megértette, amit mondtam, vagyis aszerint cselekedett, aztán ő is megszólalt. Innen már könnyű volt tovább lépni, és más szituációkra is kiterjeszteni az angolul való beszélgetést. Természetesen ez nem jelent hibátlan mondatokat, de nem is ez a közvetlen cél, hanem hogy megértesse magát. És ez sikerül. Sokszor igen kreatívan oldja meg, ha nem tud valamit kifejezni, mert nem tudja az adott szót.
Miért sikerülhetett ez? Úgy gondolom, hogy egy védett, a napirendtől elkülönült helyzetben, vagyis játék során kezdtünk el beszélgetni, amikor "minden szabad". Játék közben nem sietünk, nem akarjuk "rávenni valamire", vagy éppen "lebeszélni valamiről", vagyis nem "nevelünk", "csak" játszunk. Ráadásul ehhez a helyzethez kellemes élmények, és némi izgalom kötődtek. Ma már nem csak otthon, de előfordul, hogy  a boltban, vagy az utcán is megszólal angolul, teljesen spontán módon, amikor éppen kedve van hozzá.

Mi lett a "halandzsából", avagy Adri lányom angolul mesél

Ma olyan dolog történt, ami, úgy gondolom nem csak számomra szolgál megerősítésül, hanem azoknak a szülőknek is , akik hasonlóan hozzám egy másik nyelvvel igyekeznek megismertetni gyermeküket már bölcsis kortól.

A lányom, ahogy egy másik blogbejegyzésben már említettem "olvassa" a könyveit. Ugyanitt arról is írtam, hogy nem csupán azokat a könyveit, aminek a szövegét kívülről fújja, hanem halandzsázik is. Ez a halandzsa pedig egyre több értelmes, és a képhez, történethez illő elemet tartalmaz.

Amire ma figyeltem fel, az azonban minőségileg más. A lányom egész nap vicces kedvében volt, röpködtek a szójátékok, pl reggel azzal kezdte, hogy átírta a Brown Bear, Brown Bear What Do You See? c. gyerekkönyv klasszikust. A medvék a legkülönbözőbb színekben pompáztak a mondókájában, aztán áttért egyéb állatfajtákra is.
A nap folyamán többször is direkt hibázott, és nevetve nézett rám észreveszem-e a hibát, vagy egy jól ismert szövegben a változtatást.


Este pedig egy olyan könyvéről mesélt szabadon angolul, aminek egyébként tökéletesen tudja a szövegét.

Olyasmit tett tehát, amire mások iskolás, ill. felnőtt korban évek kemény munkájával lesznek csak képesek. Mi mindezt játékkal, és a játék közbeni beszélgetéssel, dalokkal , mondókákkal , gyerekkönyveket olvasva értük el. Nem kell rávennem a gyereket, hogy na gyere már angolozzunk egy kicsit,  ő maga kér meg rá, hogy énekeljünk, mondókázzunk, vagy olvassunk most angolul.  Az angolozás , mivel mindketten élvezzük, nem  igényel külön erőfeszítést, időt, hanem napjaink részévé vált. Hiszen minden szülő játszik a gyerekével, könyveket is olvas neki stb. - a különbség nálunk csak annyi, hogy mi ezt angolul is tesszük...

Nemrég múlt három éves a lányom, így már közel 8 hónapja , hogy elindultunk közösen erre a kalandra, vagyis elkezdtünk angolozni. Teljesen véletlenül kezdődött és minden "hátsó szándék" nélkül. Az otthoni cd-k közül olyat kerestem , amit a lányom is szívesen hallgatna, és rátaláltam a Ladybird kiadó két mondókás , gyerekdalos kiadványára, amit még angol szakkörön , az elsőseimmel hallgattunk. A lányom egy hétig mást sem akart hallgatni, és két hét múlva azt vettem észre, hogy szinte az összes dalt, és mondókát kívülről tudja, és "érti" is, vagyis tudja, hogy melyik képhez köthető az adott dal, vagy mondóka, és mesélt is nekem a képekről. Sőt képes volt kihallani ugyanazt a szót két különböző dalból.....

Nyelvtanár vagyok, több mint 15 éves tapasztalattal az iskolai nyelvoktatás területén, ennek ellenére soha nem terveztem, hogy Adri lányommal ilyen korán elkezdünk nyelvet tanulni. Mi több, kifejezetten elleneztem a korai nyelvtanulást.  Az elmúlt hónapok döbbenetes élményei hatására azonban teljesen megváltozott a véleményem. És ezen túl a nyelvtanári eszköztáram is átalakult. Mindaz, amit eddig tudni véltem a nyelvtanításról-nyelvelsajátításról alaposan megkérdőjeleződött. Úgy éreztem, hogy valami új kezdődött számomra szakmailag is. Rengeteget tanultam, elsősorban a netről, azoktól akik már elindultak ezen az úton, és természetesen a lányomtól is,  aki mindmostanáig igen lelkesen mondókázik, "olvas" , játszik, és most már beszélget is velem angolul.

Az elkövetkező bejegyzésekben szeretném megosztani a tapasztalataimat, bátorítva, esetleg segítve azokat a szülőket, akik hozzám hasonlóan otthoni angolozásra szánták el magukat. Szeretném megosztani másokkal azokat a netes forrásokat, amik számomra hasznosak voltak. Ezen kívül mondókákat, dalokat, és a hozzájuk kapcsolódó játékjavaslatokat is szeretnék feltenni, valamint a nekünk kedves gyerekkönyvek bemutatására is vállalkoznék. Ezek a tervek. Hamarosan jelentkezem....